Miért éppen Prága? Ha már Európa, akkor miért nem London vagy pedig Krakkó? Miért nem Párizs vagy éppen Budapest?
A Lucerna- udvarban, a fejjel lefelé lógó lovasszobor alatt söröztünk M-kal, és sehogy sem értettem, hogy ha valaki úgy dönt, hogy feladja addigi életformáját, és az Egyesült Államokból átköltözik Európába, akkor miért éppen Prágában tanít angolt kicsiknek és nagyoknak.
M. nem válaszolt azonnal. Nyugisan megitta a sörét, majd felcipelt a Vysehrad- várba. Amíg mi az esti Prága fényeiről lelkendeztünk, valami olyasmit dünnyögött, hogy ő Los Angelesben napi négy órát töltött a kocsijában.
Itt sétál, és esténként a vár parkjában, illetve a várfalakon kocog. Az emberek kedvesek, és igenis, akarnak angolul tanulni. És különben is, ő itt érzi jól magát.
A Prágában töltött napok alatt nagyon sokszor gondoltam M-ra.
Ő jutott eszembe, amikor a Kampan sétáltunk, a Letna- parkban néztük a virágokat, vagy pedig a Mala Strana utcácskáin haladtunk.
Őt emlegettem, amikor a biciklizőket néztem, és amikor a Vltavan hajókázóknak integettünk.
Prága gyönyörű. Prága tavasszal csodálatos. Lakható és emberi és kozmopolita. Nagyváros, de tiszta és rendezett.
Itt azonnal beilleszkedik a nyugat-európai, a kolumbiai drogdíler külsejű amerikai és a kelet- európai.
A Petrin- hegyen, az Ujezd utca felett áll egy furcsa emékmű. A kommunizmus áldozatainak emlékműve*. Nagyon sokáig álltam a szoborcsoport előtt, az egyre fogyatkozó férfialakot néztem, és a lépcsőbe vésett számokat próbáltam felfogni. Az elítéltek, a kivégzettek és az emigrálók számát.
Az emlékmű melletti táblán rövid felirat. Az emlékművet a kommunizmus valamennyi áldozatának ajánlják, nem csak a bebörtönzötteknek és a kivégzetteknek, hanem azoknak is, akik életét tönkretette az önkényuralom.
Este a sörözőben, ahol időnként M. is zenél, beszélgettünk mindenféléről. Lanovkáról, sörről, zenéről, utazásról. Meséltem, hogy én sok- sok évvel ezelőtt jártam először Prágában. Akkor, amikor minden második évben kaptunk harminc napra útlevelet, és kizárólag a kelet- európai országokba utazhattunk.
