Peca az Adrián

 

Tamás András

Mottó

„Tökjó kapásai vannak az öregnek”

Ez én lennék, mármint az öreg . Koránkelő, magyar fiatalok jöttek le a partra,  egyikük így nevesítette tevékenykedésemet.

A címben Adria szerepel, de ugyanúgy írhattam volna  Ligur vagy  Égei tengert. Azokban ráadásul több a hal.

 

Abroncsos durbincs          

A cél

Úgy szerezni horgászélményeket, hogy közben népszerűségünk a családban ne szenvedjen csorbát. Ezt több minden okozhatja. Például megterheljük a költségvetést, elfoglaljuk  a hajsütővas helyét a csomagtartóban vagy a csontit keverjük össze az étellel a hűtőtáskában,  rendszeresen lekéssük a közös programot stb.

 

Aranydurbincs           

A zsákmány

Szivárványhal, Durbincsok, Betűs sügér, Tengeri pérek, Gébfélék, Barna korallsügér s utoljára de nem utolsósorban a Nagy mérges pókhal, amit ugyanúgy ismerni kell mint a gyilkos galócát a kezdő gombásznak.

Színesek, változatosak.

 

Betűs sugér

A cájg

Itt van a kutya elásva. A turisták legtöbbje fenekezővel próbálkozik. Bedobják, néhány óra múlva, amikor kiveszik kíváncsiskodni, hogy miért   nincs kapás, beszakítják a szerkót, újat szerelnek s kezdődik előröl.  A helybéliek pedig bot nélkül, csak „motollával”. Csónakból vagy kikötőben. Javaslatom: Könnyű, 6 méteres spiccbot, 18-as monofil,  1.5-2 grammos úszó, jó hosszú, áramvonalas, úgy súlyozva, hogy a színes antennából kb. 4 cm legyen a vízfelszín fölött. Kell ennyi a hullámok miatt. A halak úgyis elütik, nem szívbajosak. A horog 10-12. Ennél kisebbel egész nap nőgyógyászkódunk a halak torkában  (A tízes horoggal is megfogjuk az 50 Ft-os méretű durbincsot. A jelenlegi érmére gondolok, nem a Rákóczis papírpénzre) Egy apró ólomsörét az előkén, úgy 10 centire a horogtól, ha nincs elviszik a kenyeret, még mielőtt leér a kívánt mélységbe. Horogszabadító! Papír zsebkendő, ami a szivárványhalak kézben tartásához nélkülözhetetlen, ha nem akarunk mindig új horgot kötni a halat meg élve szeretnénk visszatenni a vízbe.

 

Csíkos pér

Horgászengedély

Görögországban, Franciaországban a partról való horgászat ingyenes.

Elméletileg Horvátországban ez engedélyköteles. Több ízben is rákérdeztem, horgászboltban ahol az engedélyeket árusítják, a válasz az volt, hogy ha egy bottal, a tengerpartról horgászunk a kutya se kérdi mit csinálunk, de a folyóvizeket és azok torkolatát kerüljük mint az ördög a tömjént.

 

Gyürüs kecskedurbincs

Csali

Tegnapelőtti fehér kenyérbélből, egy kis vízzel, keményebb gyurmát készítünk. A horoghegyre úgy borsszem-borsószem méretű galacsinokat tűzünk. A kisebbeket nem akarják meglátni, a nagyobbakat nem is próbálják befalni, csak csipegetik amíg elfogy. Etetni nem kell, ahonnan kiemeljük a szerkót ott meg néhány percig türelmesen köröznek, várják az újabb dobást. Ha nagyon sok az apróhal érdemes vizezett kenyérhéjjal másfele elcsalni őket. Közben a horgunk elérheti az óhajtott 2-3 méteres vízmélységet.

Kipróbáltam még kagylót, tintahal csápját, halszeletet, csontit (útközben mesterségesen lélegeztetve) de a kenyérhez fogható nincs.

 

Magashátú durbincs 

Hol?

Kikötőben  vagy a sziklás partról.

A kikötőkben több a hal, de a parton is nagyobb a mozgás. Jól lehet a hajók, csónakok takarásából halászni, több esély van pért fogni. Ilyenkor derül ki, amit addig észre se vettünk, hogy mennyi kötél, vitorla, korlát, árboc van egy hajón, amibe a szél mind beleakassza a horgainkat. Nézőközönségre számíthatunk s ez zavarhat minket amikor a szélben előadjuk a Benny Hill showt, vagy igen közel állnak s akkor meg hiába óvatoskodtunk a víz megközelítésénél. A forgalmasabb kikötőkben fogott pér motorolaj ízű lehet, ott csak a catch and release működik. Még valami a pérekről, nyugodtan bámulhatjuk őket, de ha a pecabot a víz fölé kerül már a hullámtörő gáton kívülről mutogatják felénk a középső ujjukat.

A sziklás part közelebb áll a szívemhez. A szivárványhalak indítják a napot, utána jönnek a durbincsok s  egyebek. Ha szélcsend van, tükörvíz, esély sincs halat fogni.  Optikából tudjuk hogy a fény útja reverzibilis. Ha mi latjuk a halakat ők is látnak minket. Ráadásul ők a zsákmány. Ezért jobban látnak.  Mint a tv-ben nézhetjük hogy eszik le a kenyeret a horogról, anélkül hogy az úszó megrezdülne. Esetleg egyikük, a legbátrabb, vagy a későnjövő csücsörített ajkai közé fogja a kenyérgalacsint s elindul vele, de kínosan vigyáz rá, hogy a horog öble kifelé álljon. Az úszó mélyzuhanásban, akadás nulla. Megfigyelhetjük a lábunk alatti sziklaüregből kirontó a betűs sügért amint elkapja az arra járó apróhalat,  vagy egy-egy portyázó ragadozó villámlátogatását az öbölben, szanaszét spriccelve az apróságokat. 

Amikor a szél szépen fodrozza a vízfelszínt, anélkül hogy tarajos hullámokat produkálna, az a mi napunk.

 

Nagy mérges pókhal

Mikor?

Napfelkelte előtt lent kell lenni. Akkor még nincs kapás, de a látvány... az megéri. Mit, hogy Horvátországtól nyugatra van a tenger és a szárazföldön kel a nap? Nem, Horvátországban mindenhol kel a nap, annyi a sziget, félsziget. A kapások pontosan a napkeltével indulnak. Háromnegyed 9-ig. Akkor nyomás haza, ami igen nagy önfegyelmet igényel, de  reggelizni kell  a családdal, kezdődik a d.e.-i műszak a napozón.

 

Nagyszemű durbincs

Élmények

A tengeri halak húzóereje úgy ötszöröse a hasonló méretű édesvízi halakénak.  A 30 dekás durbincs a másfél kilós ponty, a 20 dekás pér a kilós márna élményét nyújtja.  Bevallom, a szokásos méret azért ezek alatt van.

Néha jön egy tengeralattjáró, a zsinór peng mint a zongorán a magas C.  Lehet hogy a hal oldala búcsúzóul még megvillan a napsütésben, úgy 5 méter mélyen, amikor a karikába hajlott bot hegye épp  elérné a vízfelszínt. Még megijedni sincs időnk s már a levegőben gubancolódik az üres zsinór.

Az is előfordul, hogy kapás után ellenállás nélkül emeljük ki a horga-veszett szerkót, mint amikor a csuka megy a keszegezőre.

Olyan is volt, hogy polip átkarolta el a horgon levő durbincsot. Rövid húzódzkodás után elengedte halamat, de a tarkójából már kiharapott egy darabot. Még egyszer elkapta a felkínált halat aztán elbúcsúzott. Tanulékony.

Nem hajt semmiféle bizonyítási kényszer, magunknak halászunk, lazán.

Marad a mottó:

„Tökjó kapásai vannak az öregnek”

                                                                              Tamás András

 

Szivátványhal

A képeken szereplő halak latin elnevezése

Aranydurbincs                             Spanus auratus

Gyürüs kecskedurbincs                Diplodus annularis

Magashátú durbincs                     Sarpa salpa

Nagyszemű durbincs                    Boops boops

Abroncsos durbincs                     Diplodus sargus

Betűs sugér                                  Serranus scriba

Csíkos pér                                   Chelon labrosus

Szivárványhal                               Choris julis

Nagy mérges pókhal                    Trachinus draco