Augusztus 13- Reggel tízkor a Saint Étienne du Mont- templomnál kezdtem, a Panteon mellett. Érdekes Párizs védőszentjének, Saint Genevieve-nek a szarkofágja, azt mondják, hogy ha ráteszed a kezed, akkor érzed az energiáját.
Esett az eső és hideg szél fújt, amikor kijöttem. A Panteonban felmelegedtem, majd a Luxemburg- kertben sétáltam. Elragadó Maria Medici szökőkútja. Szinte tökéletes kör alakú sétányon Franciaország királynőinek a szobrai. Végre megtudtam, hogy az Orangerie eredetileg trópusi növények melegháza volt. A tulajdonképpeni palotában a Francia Szenátus székhelye van.
A Rue Bonaparte úton kicsi, elegáns és drága üzletek előtt sétálva jutottam el a Saint Sulpice templomba. Előtte az óriási téren gyönyörű három szintes szökőkút van. Bent az Angyalok Kápolnájában a Delacroix freskók- leghíresebb a Jákob harca az angyallal. Gyönyörű üvegablakok.
Az Alley Abbay-n sétáltam tovább, majd a Rue Fürstenberg 6 szám alatt eljutottam a Delacroix múzeumig.
A Saint Germain des Pres templomba leptem be, ahol pont Fra Angelico-reprodukciok voltak kiállítva. Szemben a templomal, a híres Deux Magots kávézóban, megtekintettem a két, kínait ábrázoló szobrot, amelyről híressé vált a helyiség.
Nem tudtam ellenálni a szűk és zsúfolt utcákban terjengő kávéillatnak. Betértem az egyik kávézóba, öt másik idegennel együtt akartak egy asztalhoz ültetni. Köszönöm, de ebből nem kérek. Később Kunaltól tudtam meg, hogy óriásiak a házbérek, kb 8,000 eurót kérnek egy kis helyiségért.
A Saint Sévérin templomban készítettem néhány képet, majd a Cluny Múzeumba (Moyen Age) tértem be. Innen a Notre- Dame-hoz mentem. Kissebbnek tűnt, mint ahogy elképzeltem.
A hostelben új szobatársnők Bretagne-ból. Innen Nepálba utaznak három hétre. De jó nekik!
Augusztus 14 – Nagyon sokan kocognak, a parkokban és a Szajna partján. Férfiak és nők, öregek és fiatalok. Le a kalappal előttük. A másik véglet- Shopping Express VIP-es feliratú busz.
Ha már shopping- a Notre Dame felé haladva, a szuvenírárusoknál két elragadó kép reprodukcióját fedeztem fel, az őszi Párizst ábrázolják. Ugyanott vettem egy kínai gyártmányú, kitűnő minőségű utazótükröt. Gyönyörú vasáru, de drága, ez is kínai gyártmány.
A Szajna partján sétálok. Rengeteg könyvárus. Sötétzöldre festett ládákban tartják az árujukat, egyes ládákon számozást is láttam. Minőségi és antikvár könyvek. Kotorászás után néhány szép reprodukciót találtam, ezúttal a párizsi tavaszról.
Látványos a III. Sándor cárról elnevezett híd. A Rive Gauche-on a távolban az Hotel des Invalides, a Rive Droit-n az 1900-ban felavatott Grand Palais. Szemben a Petit Palais. Két óra repült el odabent. Az utolsó termekben már siettem, a belső kertet csak az ablakon keresztül láttam. Rengeteg impresszionista: Monet, Cezanne, Sisley. Delacroix, de van ott Bruguel, Dührer és Cranach is. Remek Carriére szobrok és kerámiák. Egy Rembrandt- önarckép . Gyönyörű faburkolatok, sajnos, nem engedtek fényképezni.
A Saint Germain-en sétálok tovább. Elegáns üzletek, a híres Deux Magots kávéház, lopva bepillantottam, hogy megnézzem a két kínai szobrát.
A Saint Michel-en haladok tovább, a Sorbonne-t keresve. Szemben Montaigne szobra egy kis park előtt. Az egyetemtől balra a College de France és a Louis le Grand líceum. Az egyetem túlsó oldalán a Cluny Múzeum.
A Rue de Clovis-n haladva, két épület között egy faldarabra figyeltem fel. A rajta levő emléktábla szerint a XII. századi városfal egy darabja volt. Mások így őrzik és hirdetik a régiségeiket.
Meglátogattam Kunalt. Szolgálatos volt a hostelben; amikor végzett, a Gare du Nord mellé mentünk egy indiai étterembe. Nagyon fűszeres, nagyon pikáns zöldségétel, utána mentatea. Felséges! Utána az 5-ös metróval mentem a Gare Austerlitz-ig, onnan pedig a Charles de Gaulle hídon át a Gare de Lyon-ig.
Augusztus 15- A Gare de Lyon-tól M1-el a Concorde-ig, onnan M12-vel a Montmartre-ra. A metróban egy szaxofonos játszott olyan hangosan, hogy nem hallottam az állomások nevét. A kijáratnál automata felvonó, még a másodperceket is kijelzi.
Notre Dame és a Sacré- Coeur. A templom közelében (főleg idős) festők- nagyon drágán dolgozank. Ma van az Assomption de la Vierge Marie (Nagyboldogasszony ünnepe), 15 órakor láttam a körmenetet.
Lefelé jövet megnéztem a Saint Jean de Montrmartre –ot, az egyetlen vasbetonból készült templomot. Tervezője, Anatole Baudot az ipari forradalom alatt kifejlesztett anyagokból dolgozott. Gyönyörű üvegablakok, mozaikok.
A Pigalle metróállomás Art Nouveau stílusú bejáratán haladtam át, az Eiffel toronyig utaztam. Lehangoló és poros a környék. Ugyanúgy, mint a Champs de Mars, tönkrement, lombtalan fáival. A Branly múzeum külseje se tetszett.
A hostelben egyedül a szobában, később egy német tanítónő, majd egy idősebb –nem éppen szagtalan- indiai lakótársnő.
Augusztus 16- Fura egy nap! A Gare Lyon-nál akartam Museum Pass-t venni, az elárusítónő határozottan udvariatlan volt. Csak 10.30-kor indultam a hostelből, sok időt töltöttem a Museum pass- vásárlással, még többet a Gare Austerlitz-en bolyongva, és így későn értem ki Versaille-ba (11.50-kor). Egy jó órát álltam sorba (és még 10 percet a WC-nél), majd besoroltam a termekben kígyózó sorba. Volt, aki mindent le akart fényképezni, volt, aki unottan nézelődött, és a szemtelen turistákból is akadt néhány. Több mint négy órát töltöttem bent, igyekeztem elmerülni a részletekben is. Volt, amit „felismertem” és megcsodáltam. Óriási arányok, szédítő luxus mindenhol.
16.45-kor indultam meg a Kis Trianon felé- kecses kis épület. Elragadó sétányok a parkban, falucska a pici tó partján, márványból, illetve fából készült pavilonok, nagyon sok fajta fa, egyesek érdekesen elcsavarodva. Tudtam, hogy Marie Antoinette, XVI. Lajos felesége terveztette így a park külsejét. Nagyon tetszett a parkocska, és a virágok, amelyek a házak lépcsőjét és teraszát díszitik.
Este 21.20-ra értem vissza Párizsba, és 22 órakor léptem be a hostelbe. Itt két, kezdettől fogva antipatikus német lány lett a szobatársnőm.
Sajnálom, hogy reggel nem indultam korábban és hogy nem tudtam elég időt tölteni a Kis Trianon-ban, a parkját se tudatm végigjárni.
Augusztus 17- Jó nap. Idejében felébredtem, kilenc után néhány perccel már a Louvre bejáratánál voltam. Kevesebb mint tíz perc sorbanállás, vásároltam egy könyvet és hat euróért egy audio-t is. A Master Tour-t jártam végig, vagyis Milói Vénusz, Szamotrakei Niké, Mona Lisa-val kezdtem, majd tempósan folytattam. Nagyon tetszettek az 1980-as tatarozáskor felfedezett és kiállított védőfalak. A középkori francia szobrászat részlegén megtaláltam az eddig csak képen csodált szobrot- lovag és a a nyolc szerzetes, mindegyikük arcán más- más kifejezéssel.
Miután kijöttem, megcsodáltam az Arc de Triomphe du Carroussel-t, majd az Obeliszket a szökőkutakkal. A Tuileries-től nem voltam elragadtatva, de a Champs Élysée-től sem- túl sokat vártam el tőlük.
A német csaj úgy forgolódik fölöttem az ágyban, mint egy elefánt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése